A színválasztás rejtelmei
Egy grafika, adott esetben egy logo színeinek meghatározása emberpróbáló feladat. És nem csak azért, mert a nyomtatónk rengeteg árnyalatot képes előállítani, hanem mert a monitorunk még ennél is többet. És itt kezdődnek a bonyodalmak. Nem akarom túldimenzionálni a dolgot, csak egy rövid összefoglalót osztanék meg veletek a színskálák közti különbségekről és átjárhatóságról, hogy senkit se érjenek kellemetlen meglepetések. Teszem azt rajzolunk egy logot, ami normál esetben számítógépen készül, s többnyire annak a képernyőjén tudjuk megtekinteni a grafikát. Kiválasztottuk a tökéletes színt, imádjuk a dizájnt, és boldogan szaladunk vele a nyomdába. Majd a kész termékek átvétele után csalódottan nézegetjük a regimentnyi levélpapírunk és borítékunk, s azzal a lendülettel hajítanánk is a kukába az egészet. Mert hogy mi nem ezt akartuk, a monitoron nem így nézett ki! Érthető a csalódottság. Viszont a bejegyzés elolvasása után, ha már tisztában vagytok a különböző eszközök színtartományaival, ti már el tudjátok kerülni az ilyen baleseteket.
RGB
A digitális eszközök (telefon, tévé, monitor stb.) színei fény kibocsátásával keletkeznek, ezek pedig a piros (=red), a zöld (=green) és a kék (=blue). Ebből lesz az RGB színskála, amely több mint 16 millió színt foglal magában. Mivel ezek a színek a kijelzőn fény hatására jönnek létre, sokkal élettelibbnek hatnak, mint a nyomtatott verziók, s ez igen csalóka tud lenni. És bár az RGB szabványos színmodell, az általa definiált pontos színtartomány eltérő lehet a használt eszköztől függően. (Engem ez személy szerint képes az őrületbe kergetni, sosem tudom, hogy kinél, melyik kijelzőn fogom elborzasztó színűnek látni a grafikám, vagy honlapom színeit. De ennél nagyobb gondom ne legyen…)
CMYK
A nyomtatók sajnos nem képesek a számítógépre kalibrált RGB tartományt tökéletesen visszaadni, így szükségünk van egy másik, szűkebb színskálára is. A nyomdákban a képeket négyszínnyomásos módszerrel készítik, melynek során a színek egymás után kerülnek a papírra, és így alkotják meg a kívánt színárnyalatot. Ezek a nyomdai alapszínek a cián (=cyan), a magenta (=magenta), a sárga (=yellow) és a fekete (=key, vagy black), s ennek a rövidítéséből származik a CMYK színskála, amely a nyomtatott anyagok színmodellje. Itt már jóval kevesebb az előállítható árnyalatok száma, így sajnos a nyomtatásra szánt anyagot kicsit át kell alakítani, le kell butítani színügyileg. (Ezt is jó móka utólag látni, mikor már megszoktad, hogy milyen szép élénk pl. a névjegyed a monitoron, majd rájössz, hogy papíron sosem lesz olyan…szívás.)
Amennyiben tehát csak webes felületre dolgozunk, használjuk bátran az RGB paletta milliónyi árnyalatát! Ha pedig nyomtatásta szánunk egy agyagot, akkor mehet a CMYK. De mi van akkor, ha mindkettőre szükségünk van és biztosak akarunk lenni abban, hogy a kedvenc színünk hasonló lesz minden felületen?
Mi is az a Pantone?
És itt jön be a képbe a Pantone festékrendszer. A Pantone egy New Jerseyben található cég, és a vállalatot leginkább a Pantone Színegyeztető Rendszerről (Pantone Matching System = PMS) ismerik, amely egy szabadalmaztatott, elsősorban nyomtatásra használt színtér. Több iparágban is elengedhetetlen, hogy egy bizonyos szín azonos legyen minden munkafolyamatnál, akár évek múlva is egyérteműen tudjunk rá hivatkozni, vagy előállítani. Vonatkozhat ez akár egy falfelület festésére, egy termék csomagolására, egy weboldalon és névjegykártyán is használni kívánt logora stb. Vagy ha a megrendelőnk azt kéri, hogy a háttér legyen mondjuk kék. Na ja. És melyik kék? Ilyenkor érdemes a Pantone palettákat nézegetni, és ott rábökni pár színre. (Általános: https://www.pantone-colours.com/, vagy a 2019-es Pantone paletta ötletes kombinációkkal: https://www.pantone.com/color-intelligence/color-of-the-year/color-of-the-year-2019-palette-exploration). Bár ez esetben olyan érzésünk lehet, hogy egy jóval szűkebb kínálatból válogathatunk, viszont a rengeteg színt tartalmazó különféle skálát elnézegetve igen sok érdekes festéket fedezhetünk fel a fluoreszkálótól a metálig.
Az év PANTONE színe
Emellett a Pantone színintézet rendszeresen kihírdeti az év színét, amely például 2019-ben az élénk korall lett. (https://www.pantone.com/color-intelligence/color-of-the-year/color-of-the-year-2019, ugyanitt az elmúlt évek kiválasztott színeit is megtekinthetitek.) Ez általában igen nagy hatással van a különféle trendekre. Textileken, lakberendezési tárgyakon, logokon, weboldalakon és reklámokban is előszeretettel alkalmazzák ezeket az aktuálisan felkapott árnyalatokat, s a dizájnerek, divatdiktátorok, valamint a fogyasztóorientált vállalatok bizonyára feszülten várják (velem együtt) a következő év befutó Pantone kódját. (Bár valószínűnek tartom, hogy tengerparti ihletésű lesz, akárcsak a 2020-as tavaszi-nyári színpalettájuk: https://www.pantone.com/products/fashion-home-interiors/pantoneview-colour-planner-spring-summer-2020)
Amúgy nem rossz ötlet egy logo vagy honlap színsémáját alárendelni az épp aktuális divatnak, végülis bármikor megváltoztatható, ha megunjuk. Sőt, a nagy cégek gyakran nyúlnak a redesign eszközéhez. Bár ha a kék kiskutyát holnap lecserélem egy rózsaszínre, vagy totálisan átszínezem a weboldalam, könnyen összezavarhatom a szerencsétlen látogatóimat, s nagyobb arányban fognak elnavigálni az oldalról az ismeretlen színvilág miatt. A divatirányzatok követése mellett azért ne feledkezzünk el a színpszichológia jelentőségéről, s a színek hangulatra, benyomásokra gyakorolt hatásáról sem! A többi meg ízlés dolga.
Remélem, sikerült elnavigálnom benneteket a színkódok erdejében, s adandó alkalommal hasznosítani tudjátok az általam elhintett információmorzsákat. Jó színezgetést!
